Megosztottam csürörtökön, hogy elkadtam.
Facebookon, és nyilvánosan.

Négyen is jelentkeztek, napokon belül.

Kettőjükkel már találkoztam.
A harmadik új embert várom épp.

-

Megismertem egy uruguay-i lányt. Kaptam tőle egy verset ma. Kinek Weöres, kinek Galeano. Szép ez így:)

Eduardo Galeano
El mundo (The world)

Ma reggel elindultam a tervezett útvonalamon, útközben megláttam egy nagypapát, aki próbálta egy helyre "terelni" két kis unokáját (2, 4 évesek lehettek)+ két bicikli, buszra várva, jó volt nézni Őket

Köszönöm, hogy vagytok és itt - velem- velünk... Köszönöm a Szívesség -et !

Nem tudni, ki ő, igy nem tudom személyesen megköszönni.

Már muzsikál a rezgő nyár,
anyám nótáját húzza rajta szél
s amint füleibe érnek hangjai,
anyám tudja; őt köszönti az ég.

Neki bólogatnak fürtös orgonavirágok,

Köszönöm, hogy megmutattad ki is vagyok valójában. Köszönöm, hogy ettől függetlenül is szeretsz! Köszönöm, hogy megbocsátod a tévelygéseimet!

ITT ÉS MOST SZERETNÉM MEGKÖSZÖNNI ICUKÁNAK ÉS TESTVÉRÉNEK A FESTÉS UTÁNI TAKARÍTÁSBAN NYÚJTOTT SEGÍTSÉGÉT!!!:)))

Hálás vagyok Nektek – NAGYON.
És nagyon büszke.

Nagyon büszke vagyok hogy mellettem álltatok.

Rátok.
Nem magamra,

Hogy hullámozva, de kitartottatok – kitartottunk.

Mindez idő alatt.