Sziasztok,

megtörtént velem az, amire rémálmaimban sem gondoltam volna soha: az ÁEK (volt honvéd) sürgősségi osztályán kötöttem ki iszonyú fájdalmakkal, ott kivizsgáltak, és közölték: bent kell maradnom, komoly betegségem van. Granül beköt, infúzió ráköt, ágy... Kis gyerekem van, egyedül nevelem, dolgozom, egyáltalán nem voltam erre rákészülve, szerencsére a kislányom apukája és a családom azonnal segített, így Lencsi elég jól bírta nélkülem. Ezt nekik nagyon köszönöm.

Azért írok, mert szeretnék köszönetet mondani az Állami Egészségügyi Központ Sürgősségi osztályán dolgozóknak (volt Honvéd) és az ÁEK Gasztroenterológiai osztályán (volt Máv) dolgozó főorvosoknak (ABC szerint: Dr. Csizmazia Ildikó, Dr. Rábai Kálmán, Dr. Zsigmond Ferenc), orvosoknak (a teljesség igénye nélkül: Dr Kissnek a sürgősségen, és az osztályon az alapos és nagyon kedves Dr. Varga Katerinánának), a 2. emeleti nővérkéknek (nagyon sokan vannak, és nagyon kedvesek és rendesek mind!) és mindenkinek, aki ott dolgozik, és segítettek meggyógyulni.

Nagyon féltem attól, hogy mi lesz velem, ha egyszer beteg leszek, és ez a félelmem alaptalan volt, mert jó kezekbe, jó helyre kerültem. Az első perctől fogva a legnagyobb gondossággal kezeltek, kedvesek voltak, emberségesek, segítőkészek voltak végig, pedig összesen több mint 3 hétig voltam ott.

Megmentették az életem. Még sokat fogok járni hozzájuk utókezelésekre, lehet, hogy meg is műtenek, de már nem vagyok életveszélyben.

Köszönöm szépen! Örökké hálás leszek.

Trudi